Month: január 2014

Intézményünk az elmúlt tanévben változásokon ment keresztül. A régi épület rekonstrukciójával- az alsó és felső tagozat egy épületben való elhelyezésével- és a tartalmi megújulással új lehetőséget kapott.

A 2009./2010. tanévben bevezettük a kompetencia alapú oktatást nyolc tanulócsoportban és mintegy 156 gyermeknek fejlesztettük a képességeit, készségeit matematika, szövegértés és infokommunikációs területen.

Mi pedagógusok is tanultunk, részt vettünk továbbképzéseken, ahol módszertani felkészültségünket csiszolhattuk. A tanév folyamán szakmai munkákat mentorok és tanácsadók segítették.

Innovációs feladataink között témahetekkel, három hetet meghaladó projekttel, új tanulás szervezési eljárásokkal segítettük tanulóinknál az ismeretek elmélyítését.

A pályázat lehetőséget adott olyan eszközök beszerzésére, melyek jelentős mértékben segítették tanár és diák munkáját egyaránt. Vásároltunk szakkönyveket, kötelező olvasmányokat, interaktív tananyagot, feleltető rendszert és camBordot.

Kirándultunk Budapestre, Kecskemétre, Diákolimpiát szerveztünk Bakod pusztán, mind ezt a gyermekek örömére.

A pályázati feltételeket igyekeztünk teljesíteni, nem volt könnyű, de megérte. Megérte, hiszen esélyt teremtettünk arra, hogy az iskolában tanuló generáció és az őket tanító pedagógusok meg tudjanak felelni a 21. század tudás alapú társadalmi és gazdasági kihívásainak.

A „Módszertani megújulás Dunapatajon” projekt 2010. augusztus 31-én lezárult.

Kovács Emőke

Nagy Jenő Zoltán 3 hetet meghaladó projektje az 5. osztályban valósul meg 2010. április 7-30-ig tartó időszakban, IKT technikák alkalmazásával. A gyermekek a bő három hét alatt részletesen megismerkednek a szárazföldi közlekedés történetével. Feltárják a témakör kereszttantervi kontextusait, a különféle műveltségterületek specifikus aspektusaiból megközelítve a problémakört. A projektmódszer lehetőségeit kihasználva korszerű, konstruktivista pedagógiai környezetben, tevékenységalapú módszerekkel biztosítjuk az élményszerű tanulás lehetőségét.

A programot olyan tevékenységformák jellemzik, mint az internetes adatgyűjtés, a csoportos támogató szövegértelmezés, fotó és videó készítés, terepasztal készítés, közös éneklés, kerékpáros kirándulás, lovas fogatos kirándulás, múzeumlátogatás.

A témakörrel komplex módon ismerkednek meg a tanulók kibontva a közlekedéskultúra fejlődésének hatásait a természeti és épített környezetre, a gyártás- és gyártmánytechnológia fejlődésére, a társadalmi és földrajzi mobilitásra. Elemzik a jelentősebb történelmi korszakok és a közlekedési eszközök fejlődésének egymásra hatását, valamint ezen eszközök megjelenését a képző- és zeneművészetben. Mindeközben elsajátítják a kerékpáros közlekedés szabályait, megismerik páratlan szépségű természeti környezetünket; a „szilidi pusztát”. Bepillantást nyernek az infokommunikációs eszközök használatába (digitális fényképezés, videózás, kép és adat számítógépen történő feldolgozása), megismerkednek a prezentációkészítés alapjaival. Mindeközben szinte észrevételül fejlesztik a tanulási folyamatokhoz nélkülözhetetlen készségeket, képességeket, mint például a szövegértés, lényegkiemelés, számolási, műveleti kompetenciák. Elsajátítják a kooperatív munkaformákat, kialakítják az új ismeretek befogadásához szükséges attitűdöket. A nevelési folyamatban szerepet kap a kissebségek értékeinek elfogadtatása, jelképeinek megismertetése, mint pl. a cigányság zászlajában szereplő kerék (a rota).

A tanulási-tanítási specifikumoknak megfelelően a projekt helyszínei igen változatosak; a hagyományos tantermi környezet kiegészül a Dunapataj környéki pusztával, lóistállóval, autószerelő műhellyel, helytörténeti múzeummal, stb.

Szabóné Kolozsvári Erzsébet tanítónő, 2009. december 14-19 – ig tartó időszakban készült tanítványaival a karácsony ünnepének meghitt hangulatát felidézve a közelgő ünnepekre. A témahét feldolgozása a 4. b osztály tanulóival történt.

Cél, a karácsony hagyományainak, tartalmának, jelképeinek megismerése. Az ünnepi érzelem mélységének előtérbe helyezése, az együttmuködési készség illetve kooperáció fejlesztése.

A gyermekek versek, énekek előadásával és az ünnepi dramatikus játékkal, tették emlékezetessé a projekt lezárását. Asztali díszek, jelmezek elkészítése, képeslap megtervezése megalkotása fontos momentuma volt a témahétnek. A gyermekek alkotó fantáziájukat teljesíthették ki, fejlesztették tovább ezeken az órákon. Matematikai készségeik fejlesztése szerepet kapott a mézes kalács sütésénél. A sütés technikáján keresztül sajátították el a mérés –számolás alapkészségeit.

Az ünnepek jelentőségének tudatosítása a gyermekekben a mai rohanó világunkban nagyon fontos.

Eredményei jól láthatóak, a társas kapcsolatok, együttműködés, tolerancia, területén.

Csókás Kinga tanárnő témahete 2009. november 16-20-ig tartó időszakban 7.a osztály-ban 18 tanulóval valósult meg. Dunapataj helytörténetének témaköreit kooperatív technikával dolgozták fel az adott héten a többi tantárgy bevonásával.

A témahét célja: szülőfalunk alaposabb megismerése, újszerű tanulási-tanítási stratégiák megismerése, elsajátítása, kipróbálása, különböző szaktárgyak és tudományágak közötti kapcsolat megteremtése, életszerű helyzetek kialakítása.

A tanulók a feladatokon keresztül megismerkedtek Dunapataj múltjával és jelenével, ezekről összehasonlító vizsgálatokat készítettek, összevetéseket végeztek, honismereti tanulmányokat végeztek, szövegértés és szövegalkotás gyakorlásával mini projekt készítése volt a feladat.

A témahét eredményei: szülőfalunk és környékének alaposabb megismerése élményszerű tanulás és a szaktárgyak nyújtotta ismeretek alkalmazása a hétköznapi életben.

Kopasz Gáborné tanítónő 2. osztályos tanulóival valósította meg témahetét. A programban 17 fő tanuló vett részt. Gergely-járás a népi hagyományokra épülő iskolába hívogató népszokás napjainkban már nem jellemző. A projekt célja a gyermekek néphagyományokhoz fűződő ismereteinek kialakítása, illetve a hagyományok újra élesztése. A népi hagyományok közösség formáló szerepe napjainkban sem elhanyagolható, sőt kiemelt fontossággal bír. Jó kooperativitás, tolerancia, empátiás készségek kialakítására. Jellem és kreativitást formáló ereje a próbák illetve a jelmezek készítésnél kiemelkedő szereppel bírt. A 2. osztály tanulói a Gergely-járás népszokását változatos módszerekkel dolgozzák fel, a tanítási órák keretében.

A témahét alapja az óvodás, új tanulók iskolába hívogatása. A Gergely-járás az iskolás gyermekek köszöntő, adománygyűjtő, színjátékszerű játéka. A munkát az osztályfőnök irányítja, de közreműködik több pedagógus, valamint a technikai dolgozó. A megvalósításban tevékeny részt vállalnak a pedagógus kollégák és a szülők is. A kultúra közvetítése a szereplők és a hallgatóság felé, ezáltal erősítve a nemzeti öntudatot, hazánk, településünk és családunk iránti szeretetet. Hagyományaink ismerete, ápolása mindannyiunk feladata. Együttműködésre, kitartó munkára nevelés a közös munka során. A HHH és a többi tanuló szüleinek együttműködése, a rendezvény sikere, a hagyományápolás érdekében.