Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Duna-menti Közoktatási Társulás Óvodája, Általános és Művészeti iskolájában
Kedvezményezett: Dunapataj Nagyközség Önkormányzata 6328 Dunapataj Petofi S. u 20
Közreműködő szervezet: Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatást kezelő Igazgatósága 1055 Budapest Bihari János utca 5.
Dunapataj Nagyközség Önkormányzata eredményesen pályázott a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretén belül közzé tett TÁMOP 3.1.4-08/2 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben című felhívásra.
A projekt végrehajtásában részt vevő szervezet:
• Duna-menti Közoktatási Társulás Óvodája, Általános- és Művészeti Iskolája
A pályázat alapvető célja a sikeres munkaerő-piacialkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és kompetencia alapú oktatás elterjesztése a magyar közoktatási rendszerben, ami hozzájárul a foglalkoztatási helyzet javításához. Ennek érdekében a pályázat a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztését célozza, a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerusítését, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését és megerősítését, a rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésével, valamint az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével.
A pályázat további célja, hogy a regionális operatív programok keretében megvalósuló infrastrukturális fejlesztéseket összekapcsolja a szükséges szakmai (tartalmi, módszertani) fejlesztésekkel, annak érdekében, hogy azok egymás hatásait erősítve, komplex módon járuljanak hozzá az oktatás minoségének javulásához.
A fenti célok megvalósulását az alábbi részcélok támogatják:
– a kompetencia alapú oktatás elterjesztése a közoktatási intézmények minél szélesebb körében (ehhez szükséges újszeru tanulásszervezi eljárások bevezetése – pl. projektalapú oktatás, kompetenciaalapú tananyagok, taneszközök, egységes oktatási programok alkalmazásának meghonosítása);
– a pályázó intézményekben szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása (oktatási integráció, befogadó pedagógiai kultúra támogatása, egyéni fejlesztési tervek, lemorzsolódás csökkentése, differenciálás);
– a digitális írástudás elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának támogatása (a TIOP pályázatok keretében beszerzett eszközök pedagógiai, szakmai használatára való felkészítés, IKT-eszközökkel támogatott tanórák módszertani támogatása).
Jelen projekt keretében az alábbi tanulócsoportok és pedagógusok kerülnek bevonásra ebbe a képességek, készségek és az alkalmazásképes tudás fejlesztését célzó oktatási rendszerbe:
Kodály Zoltán Általános Iskola
Résztvevő pedagógus Kompetenciaterület Tanulócsoport
Tóthné Kovács Erzsébet Szociális, életviteli és környezeti kompetencia 6.b
Kopasz Gáborné Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület 2.o
Szabóné Kolozsvári Erzsébet Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület 4.b
Csókás Kinga Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület 7.a
Szűcs Rita Matematikai-logikai kompetenciaterület 4.a
Bévárdiné Pintér Éva Matematikai-logikai kompetenciaterület 3.o
Nagy Anikó Matematikai-logikai kompetenciaterület 6.a
Nagy Jenő Zoltán IKT 5.a
Emellett a projekt keretében az oktatási programok, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetését, alkalmazását segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertani elemek alkalmazása (kooperatív technikák, projektmódszer, témahét ) is megvalósul:
Témahetek megszervezése:
„ Haza megyek a falumba”
Karácsony
Gergely járás
Egészséges táplálkozás
Mértani formák a környezetben
Három hetet meghaladó projektek megszervezése:
Közlekedés
Moduláris oktatási programok megszervezése
Tantárgytömbösített oktatás szervezése
Műveltségterületi tantárgy bontás nélküli oktatása
Nem csak tanulóink, de pedagógusaink is hasznos ismeretekkel gazdagodnak a kompetencia alapú oktatás bevezetésével. A projekt lehetoséget biztosít, a pedagógusok számára továbbképzésekre, ezek pedig következőek:
Tantestületi képzések:
• Integrált Pedagógiai Rendszer alkalmazását támogató módszertani képzés: Gordon módszer.
• Integrált Pedagógiai Rendszer alkalmazására a hatékony együttnevelésre felkészítő képzés,
• A sajátos nevelés igényű gyermekek együttnevelésre felkészítő képzés,
• Új tanulásszervezési eljárások: projekt pedagógia, tantárgytömbösítés,
• Tanórai differenciálás heterogén csoportban,
• Óvoda- iskola átmenet,
• Kompetencia területi módszertani képzések.
A kompetencia alapú oktatás célja az, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek – nem lemondva az ismeretek elsajátításáról, vagyis „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés” megvalósítására törekszik.
„Kompetencia alapú fejlesztésen a készségek, képességek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük.” (suliNova)
A kompetencia az ismeretek, képességek és attitűdök egysége. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlodéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.
• anyanyelvi kommunikáció,
• idegen nyelvi kommunikáció,
• IKT (információs és kommunikációs technológia),
• számolás, matematikai, természettudományos és technikai kompetenciák,
• vállalkozói készségek,
• személyközi és állampolgári kompetenciák,
• tanulási kompetencia,
• általános kultúra.
A kompetencia alapú oktatás a következo szervezési módokat és munkaformákat alkalmazza:
• frontális munka
• csoportmunka
• páros munka
• tanulópárban folyó munka
• részben egyénre szabott munka
• teljesen egyénre szabott munka
• rétegmunka
A kompetencia alapú pedagógiai szemlélet a korábban hosszú időn át szilárdnak tűnő tudáskánon felbomlásának, az ismeretek, a tudás egyre gyorsabb termelődésének következménye, olyan váltás az oktatásban, amelynek következtében az ismeretátadásról az alkalmazás összetett képességének fejlesztésére, a tudásról a tanulásra helyeződött a hangsúly. A kompetenciafejlesztés felértékelődésében a gazdaság változó igényeinek, a humáneroforrás hatékonyabb felhasználhatóságára való törekvésnek is jelentős szerepe van.
A kompetencia alapú pedagógia meghonosodásának fontos feltétele az iskola világát átható reform véghezvitele. A különböző kompetenciák fejlesztése a tanítás-tanulás folyamatának a korábbinál tudatosabb megtervezését, a tananyagok fejlesztőfunkciójának alaposabb elemzését teszi szükségessé. A kompetenciaszemléletű oktatás alapvetően átalakítja a pedagógus tevékenységét, mivel a tanításban az ismeretek közvetítése mellett jelentősen megnő a tanulók fejlesztésének facilitálása, az egyéni tanulási problémák megoldásának segítése, mentorálása. A fejlesztésközpontú szemlélet terjedése elválaszthatatlan a mérési-értékelési rendszer olyan irányú fejlesztésétől, amely képes érzékenyen visszajelezni a különböző kompetenciák, illetve az ezeket megalapozó részkompetencia-komponensek fejlődését, azaz a tanulás eredményességét, hatékonyságát. Mint ahogy az is nyilvánvalóvá vált, hogy a fejlesztésközpontú iskola létrejötte olyan szervezeti kultúrát igényel, amely egyrészt képes az önfejlesztésre, másrészt nyitott mindazokra a pedagógiai innovációkra, amelyek olyan tartalmakat és módszereket visznek be az oktatásba, amelyek megalapozzák az egész életen át tartó tanulást. Az újfajta pedagógiai kultúra kompetenciaorientált pedagógusképzést és olyan továbbképzési rendszert tesz szükségessé, amelyben megnő a gyakorlat, a tréning jellegű fejlesztés, az új módszerek kipróbálásának lehetősége.
A kompetenciafejlesztés olyan stratégiai váltást jelent az oktatás világában, amely esélyt teremt arra, hogy az iskola s általa a most iskolapadban ülő generáció meg tudjon felelni a 21. század társadalmi-gazdasági kihívásainak, mindenekelőtt a tudás alapú gazdaság igényeinek, és képes legyen arra, hogy életét kiteljesedett emberként élhesse.
Kovács Emőke
szakmai vezető